Honnan származik a Glendalough gin és miről kapta a nevét?

Egy igen ősi helyről beszélünk, melyet Írországban találunk, Dublintól 80km-ra délre. Egy jeges völgy, melyet a 6.században Szent Kevin fedezett fel. Sokáig a Glendalough völgy egy része az ólomszulfit bányászásról volt híres, de manapság a természet visszavette a hatalmat a lepárlóval együtt.Wickow megyében járunk, ahol nagyon sok a lehetőség a kikapcsolódásra, hegymászásra, kirándulásra, piknikezésre és természetesen mostmár lepárló látogatásra is. Sokan egyébként Írország kertjének is nevezik festői szépsége miatt.

A Glendalough jelentése egyébként a „2 tó völgye”, mely a területen található 2 kristálytiszta vizű tóra utal. Amellett, hogy páratlan szépségű természeti értékek vannak, az Ír katolikus egyháznak is egy fontos helyszíne, hiszen az alapítója is egy szent volt és komoly egyházi örökségek találhatóak itt, többek között egy kolostor romjai is.

Az itt található lepárlóban készülő gin és whiskey tehát magáról a völgyről kapta a nevét, de vajon mi is a lepárló története?

A kézművesség újjászületésé a Glendalough völgyben!

A Glendalough, mint lepárló ötlete egy baráti csoport fejéből pattant ki, akik Dublinból és Wicklowból érkeztek és „címerükre tűzték” a kézműves lepárlás felélesztését Írországban. Hosszú éjszakákon át beszélgettek a hogyan és mikéntről, amikor elhatározták, hogy felhagynak a „hétköznapi” és biztonságos állással és belevágnak a hegyi életbe, hogy valami extrát készítsenek (kicsit úgy, mint a palackon látható St. Kevin annak idején). Közös erővel felépítették a lepárlót itt a Glendalough völgyben, kedvenc hegyeik lábánál, ami azóta történt az már történelem.

Ki is az a St. Kevin, aki a palackon is megjelenik?

Ő az a szerzetes, akiből erőt merítettek az alkotók. Egy ír nemesi családból származik, de nagyon hamar nem érezte ebben a „szerepben” komfortosan magát és bevetette magát a hegyekbe és eggyé lett az erdővel. 7 éven keresztül élt ilyen remeteként a Glendalough völgy körüli hegyekben, míg megtalálta magát. Sokáig imádkozott a palackon látható pózban mozdulatlanul, tette mindezt olyan nyugalomban, hogy egy madár szállt a kezére és tojást rakott bele. Ezt egy jelnek vette és megvárta míg kikel a fióka. Természetesen lehet hinni, vagy nem hinni ezt a történetet, mely csak egy a sok közül Írországban mely St. Kevinnel foglalkozik, de ami biztos, hogy megalapította a 7 templom városát a 6.század környékén, mely még mind a mai napig látható.

Milyen whiskey-ket készít a Glendalough lepárló?

A whiskeyhez több idő és talán egy kicsivel több türelem is szükséges, de az irány rendkívül izgalmas. Vallják, hogy az ízek jelentős része a hordónak köszönhető, így egészen egyedi módon figyelnek minden hordóra, amit érlelésre használnak. Két fontos szempont alapján válogatják a hordókat: ez első, hogy honnan származik helyileg, a második, hogy milyen párlatot érleltek benne előtte. A legtöbb ír lepárlóhoz hasonlóan az alap érlelést ex-bourbon hordóban teszik, míg utána minden esetben egy nagyon különböző hordó következik, így minden whiskey 2 különböző hordóban érlelődött. A 200L-es bourbon hordó adja a gerincét az ír whiskey ízvilágának, A Double Barrel esetében a második érlelés egy 500L-es Oloroso Sherry hordó, mely észak Spanyolország erdeiből érkezik és legalább 120éves a fa mielőtt sherry hordót készítenek belőle. Ebben nagyjából 6 hónapot tölt a párlat.

A nálunk kapható többi tétel limitált kiadás, melyek között megtalálható a Madeira hordós, az XO calvados hordós és a Grand Cru Burgundy hordós utóérlelés, valamint egy különleges 7éves Mizunara hordós kiadás. Mindegyikben szépen érezhető az ír whiskey alap karaktere, de tökéletes harmóniát lehet felfedezni a hordós utóérlelésekkel. Érdemes kipróbálni ezeket a különleges kiadásokat mert gyűjtői darab mindegyik és ha elfogy nem biztos, hogy lesz belőle utánpótlás.

Ezeken kívül található a portfólióban egy Pot Still kiadás, valamint egy olyan ami nem is whiskey, mivel igazából new make spirit és Mountain Strength néven friss párlat kerül a poharunkba.

Hogyan szervírozzuk a vendégeinknek a whiskey-t?

Sok vitát lehet hallani arról, hogy jéggel, jég nélkül, vízzel vagy tisztán fogyasszuk a párlatokat. Erre talán a legjobb és legigazabb válasz az, hogy ahogy nekünk a legjobban esik. Persze megvannak a sztereotípiák például, hogy a Bourbon-t csak jéggel jó fogyasztani (főleg itthon népszerű ez a Dallas sorozat óta). A jég bezárja az aromákat és lehűti az italt, így nem kevesebb illatot és ízt érzünk kóstoláskor, ugyanakkor ezáltal az alkoholt lágyabbá teszi. Ugyanezt a „lágyító” hatást lehet elérni pár csepp víz hozzáadásával. Habár ezt leginkább a hordóserős kiadások esetében javasolják azoknak, akik az alkoholnak az erőteljes ízét tompítani szeretnék. Egy szó, mint száz sok jótanács létezik a whisk(e)y és úgy önmagában a párlatfogyasztásra, de a legfontosabb, hogy mindenki a neki megfelelő módon fogyassza!