Á, a szesztilalom! A régi szép idők, amikor Amerika úgy döntött, hogy elzárja a csapot, és azt mondja: "nincs többé alkohol”. Olyan lehetett, mint egy országos száraz január, de az igazi főszerep ebben a történetben az illegális szeszfőzdéknek és az alvilági gengsztereknek jutott. Lessünk be a szesztilalom sötét, mégis izgalmas zugaiba, hogy felidézzük az amerikai történelem eme igazán egyedülálló fejezetét!
Minden a 18. alkotmánymódosítással kezdődött 1920-ban. Képzeld el: az amerikai kormány egyes csoportok nyomására egy olyan országot álmodott meg, ahol az alkohol eladása, előállítása és szállítása legalább akkora vétség, mint elfelejteni a férjed vagy felséged születésnapját. A Mértékletességi Mozgalom (American Temperance Society) és a Keresztény Női Mértékletességi Szakszervezet (Woman's Christian Temperance Union) vezetői komoly munkával meggyőzték a kormányt, hogy az alkohol valójában „minden rossz gyökere”. Így lett Amerika a szabadok földje, a bátrak hazája, és igen:csontszáraz.
Azt hiszed, hogy ezután a döntés után az amerikaiak hátradőltek és azt mondták: "Hát, akkor mostantól csak vízzel és limonádéval élünk”? Szó sincs róla! Az illegális szeszfőzdék felvirágoztak abban az időben, patakokban folyt a moonshine - de nevezték még ezeket a szeszeket rotgut-nak és white lightning-nak is -, az utcákat pedig ellepték a bootleggerek és rum-runnerek, azaz szeszcsempészek. Ma már kissé romantikusan gondolunk vissza ezekre az időkre, azonban ne felejtsük el, hogy az illegális szeszfőzés ilyenformán egy teljesen új gengszterréteget termelt ki akkoriban, virágzott a korrupció - orvosok és papok sefteltek a miseborral és az egészségügyi whisky-adagokkal - az éj leple alatt főzött szeszek pedig gyakran annyira silány minőségben készültek el a pénzsóvárság következtében, hogy emberek haltak meg a veszélyes anyagokkal való pancsolás miatt. Ha úgy gondolod, hogy a haver házi főzete rossz ízű, képzeld el, hogy egy fürdőkádban főzött italt kortyolgatsz. De nincs kínálat, amíg nincs kereslet, tartja a mondás. Sorra nyíltak az illegális bárok és zugkocsmák az emberek alkoholszomja miatt. Olyanok voltak ezek a speakeasie-k, mint a titkos klubok, amiket gyerekkorodban a filmekben láttál, csak jóval több jazz-zel és erősebb italokkal.
Amikor betiltották az alkoholt, valakinek csillapítania kellett a nemzet szomját. A szeszcsempészek lettek a korszak meg nem énekelt hősei, akik akkoriban talán úgy gondolták, hogy ez csak egy játék. Ők csempészték át az alkoholt az országon, ami a történetek szerint a NASCAR akaratlan megszületéséhez vezetett. Így van, a villámgyors autók és a bátor versenyzők a zsaruk – azaz szesztilalmi ügynökök - elől menekülő szeszcsempészekként vágtak neki a napjainkhoz vezető útnak. Ki gondolta volna?
Hiába az akarat és a mozgalmak, az amerikai kormány hamar rájött, hogy az alkohol betiltása nem akadályozta meg az embereket az ivásban, csak kreatívabbá tette őket. Társadalmilag jóval több rosszat hozott a szesztilalom, az áhított cél – a mértékletes és felelősségteljes alkoholfogyasztás – csak messzebbre került, ráadásul a kormány rengeteg adóbevételtől esett el és a rendfenntartás is sokba került. Végül 1933. december 5-én, azaz pontosan 90 éve a kormány azt mondta: my fault, és elfogadta a 21. alkotmánymódosítást, véget vetve a szesztilalomnak. Olyan volt ez a nap az amerikai emberek életében, mint az utolsó tanítási nap, csak ezt felnőttek ünnepelték.
A szesztilalom számos hatása velünk van a mai napig, talán már örökre marad is. Megváltoztatta az ivási kultúrát, megajándékozott minket a hipszterbárokká alakul speakeasie-kkel, évről évre visszaköszön a művészetben és a filmkultúrában. A szesztilalom volt a jazz, a flapper lányok és néhány igazán megkérdőjelezhető banda és szeszes ital korszaka, amire igyekszünk nosztalgiával visszatekinteni, azonban mind tudjuk, hogy az igazán jó italok valóban megérdemlik a tudatos fogyasztást és a tiszteletteljes élvezetet. Talán egy kicsit ezt is magunkkal vihetjük a szesztilalom történetéből tanulságként.
Az O'Donnell Moonshine likőrjei a mai kor felfogásával ragadják meg a szesztilalom letűnt korának esszenciáját és a nagy klasszikust minőségi, mindenmentes, modern köntösbe öltöztetik.
